Meghatározások:
1. A játék
A játék a fehér golyónak a dákóbőrrel való megérintésével kezdődik, és megegyezéssel van vége, vagy a fekete golyó lyukba lökésével, illetve a rajta elkövetett első hibával. (Ha csak a fekete golyó maradt az asztalon, akkor bármilyen elkövetett szabálytalan lökés vagy hiba a játék végét jelenti, a hét pontot az ellenfél kapja, és az nyert, akinek több pontja van.)
2. A mérkőzés
Egy mérkőzés megbeszélt számú játékból áll. (A nemzetközi gyakorlatban legtöbbször 5 nyert játékig tart egy mérkőzés, de sok az eltérés is.)
3. A golyók
A játékot egy fehér golyóval, az ún. lökőgolyóval, és 15 piros, illetve 6 más színű golyóval, az ún. célgolyókkal játsszák.
4. Lökő játékos
Az a személy, akinek a következő lökésre a szabályok értelmében joga van. Mindaddig az asztalnál marad, amíg lökését vagy lökéssorozatát be nem fejezte.
5. A lökés
A lökés akkor történik meg, amikor a játékos dákója hegyével megérinti a lökőgolyót.
A szabályos lökés feltételei:
A lökés pillanatában az ún. színes golyóknak szabályosan visszahelyezett, nyugalmi állapotban kell lenniük az asztalon
A fehér golyót lökni kell, nem szabad tolni
A fehér golyót csakis egyszer szabad érinteni a lökés alkalmával
A lökés pillanatában a játékosnak legalább egyik lábával érintenie kell a földet
A lökő játékos a fehéren kívül más golyóhoz nem érhet hozzá
Egy golyó sem hagyhatja el az asztal játékfelületét
A lökés mindaddig nem számít befejezettnek, amíg minden golyómozgás meg nem szűnt, illetve a játékvezető megítélése szerint a játékos el nem hagyta az asztalt
6. Golyó a kézben helyzet
A lökőgolyó akkor kerül kézbe (amikor a játékos szabadon helyezheti bárhová a D félkörön belül), ha lyukba került vagy elhagyta az asztal játékfelületét.
Golyó a kézben marad mindaddig, amíg szabályosan játékba nem lett hozva, illetve szabálytalanság nem lett elkövetve
7. Játékba hozott golyó
A fehér golyó játékban van mindaddig, amíg nem áll elő Golyó a kézben helyzet
A célgolyók játékban vannak, amikor visszahelyeződnek az asztalra, és mindaddig játékban maradnak, amíg lyukba nem kerülnek, vagy el nem hagyják a játékfelületet. Szabályértelmezés: ha a játékos a fehér golyót dákójával helyezgeti a D félkör vonalain belül és közben annak hegyével, tehát a bőrrel hozzáér, az nem minősül szabálytalanságnak, amennyiben a játékvezető véleménye az, hogy a játékos még nem készült meglökni a fehér golyót, csak igazította.
8. Célzásba vehető golyó
Minden olyan golyó, amelyik szabályszerűen meglökhető, koccolható a fehér golyó által.
9. Megnevezett golyó
Olyan célgolyó, amelyet a lökő játékos megnevez, vagy lökésének testhelyzetével - a játékvezető teljes megelégedésére - utal rá, hogy a fehér golyóval először akarja eltalálni.
Szabályértelmezés: amennyiben a játékvezető rákérdez, a játékos köteles fennhangon megmondani, melyik golyót vette célba.
10. A belökés
A célgolyó egy másik golyóval történt kontaktus, kocc, találat után szabályosan lyukba kerül
Ha a színes golyóról van szó, a következő lökés előtt mindaddig visszahelyeződik az asztalra, amíg - mint asztalon maradt utolsó színes golyó - nem kerül lyukba a III. fejezet 3. szabálya értelmében
Amennyiben egy golyó úgy került lyukba, hogy azt megelőzően egy vagy több színes golyó nem szabályosan helyeződött vissza az asztalra, és a szabálytalanság nem lett megítélve, akkor az alábbi két lehetőség van:
ha már az asztalon van, akkor úgy tekintődik, hogy szabályosan lett visszahelyezve
ha nincs az asztalon, akkor visszahelyeződik a játékfelületre
Szabályértelmezés: a lökő játékosnak - mielőtt ismét lökne - nem kötelessége meggyőződni arról, hogy minden színes golyó visszahelyeződött-e az asztalra.
A piros golyók soha, semmilyen körülmények közt nem kerülnek vissza az asztalra, annak ellenére sem, hogy ez a szabálytalankodó játékos előnyére is válhat. (III. fejezet 8. és 12. szabály)
11. A sorozat
Amennyiben a játékos belökött egy golyót, úgy a következő lökés joga is őt illeti meg.
A sorozat az egymást követő belökések összessége bármelyik felvételnél.
12. Golyó az asztalon kívül
Egy golyó akkor van az asztalon kívül, ha bárhol máshol kerül nyugalmi helyzetbe, mint az asztal játékfelülete, vagy valamelyik lyuk.
Ha ez valamelyik színes golyó, akkor - a következő lökés előtt - vissza kell helyezni az asztalra (3. Fejezet 6. Szabály).
13. Szabálytalanság, hiba
Szabálytalanságnak minősül minden olyan tett, ami ellentétes az itt leírt játékszabályokkal.
14. Snooker-állás
A fehér golyó akkor van snookerben, ha közvetlen, egyenes vonalú lökés esetén mindegyik célgolyó takarásban van egy vagy több nem célgolyó által.
Szabályértelmezés: amennyiben akár csak egyetlen célgolyó is nincs takarásban, az nem minősül snookernek.
Golyó a kézben állás esetén csak akkor van snookerhelyzet, ha a D mező minden pontjáról nézve takarásban áll a fehér golyó.
Amennyiben a fehér golyó több golyó által is takarásban áll, a hozzá legközelebb álló minősül annak, amelyik előidézte a snookerhelyzetet.
15. Ív-snooker
A fehér golyó akkor van ívsnookerben, ha közvetlen, egyenes vonalú lökés esetén mindegyik célgolyó akármelyik része takarásban van a lyuk íve által.
Szabályértelmezés: ha akár csak egy célgolyó is nincs ilyen helyzetben, az nem minősül ívsnookernek.
Amennyiben ívsnooker-helyzet áll elő szabálytalanság után, ez nem von maga után szabad választású golyót, és a fehéret onnan kell lökni, ahol az megállt az asztalon.
16. A pont foglalt
A pont akkor minősül foglaltnak, ha egy golyó nem helyezhető rá vissza egy másik golyó érintése nélkül.
17. Tolás, tolt lökés
A tolás olyan szabálytalan lökésnek minősül, amikor a dákó bőrös vége és a fehér golyó érintkezésben maradnak egymással, miközben
A fehér találkozik a célgolyóval, vagy
Amikor a fehér golyó előre történő mozgása megszűnt.
Abban az esetben, ha a fehér és a célgolyó majdnem tapad, ragad, akkor szabályos lökésnek minősül, ha a játékos a lehető legvékonyabb kocc-cal játssza meg a fehér golyót.
18. Ugratás
Ugratásnak minősül az, amikor a fehér golyó átugrik valamelyik golyón, kivéve, ha először eltalálta a célgolyót, és utána ugrik át egy másikat.
Szabályértelmezés: amennyiben a fehér a célgolyó túlsó oldalát éri - még akkor is, ha az ugratás folyamatában történik ez -, az ugratásnak minősül.
Amennyiben a szabályosan először eltalált célgolyót az oldalfalról visszajövő fehér golyó átugorja, az szabályos lökésnek számít.
19. A miss
Miss az, amikor a játékvezető azt állapítja meg, hogy a lökő játékos nem tudása legjavát adva próbálta eltalálni a célgolyót.
Szabályértelmezés: A szabálypont meghatározatlansága miatt egy konkrét helyzetben mindenképpen misst kell ítélni.
Amennyiben a játékos egyenes vonalú lökéssel el tudná találni a célgolyót, vagy a célgolyó bármely részét, és azt mégis eltéveszti, a játékvezető misst ítél. Más helyzetekben a játékvezető döntési joga, hogy misst ítéljen.
Nem ítélhető azonban miss a játék befejezésének, végjátékának közeledtével vagy folyásával, amennyiben az egyik játékos jelentős pontelőnnyel, a másik pedig jelentős ponthátránnyal rendelkezik. (Akkor ugyanis egyik játékosnak sem érdeke, hogy ne tudása legjavát nyújtva lökjön a golyóra.)
Miss bemondása után csak a fehér golyót kell visszahelyezni előző helyzetbe, hacsak a megmaradó állás nem jelent előnyt a hibát elkövető játékos részére. A golyó visszahelyezése alkalmával mindkét játékost meg kell kérdezni annak helyzetére vonatkozóan, de a játékvezető döntése a végleges.
Amennyiben a miss bemondása után bármelyik játékos megfogja, vagy hozzáér a fehér golyóhoz, az hibának minősül. |