gy tartjk, a snooker trtnete az indiai Jubbulpore-ban egy ess, nyomorsgos napon kezddtt 1875-ben.
Az 1870-es vekben a devonshire-i ezred tisztjei idejk nagy rszt a bilirdasztal krl tltttk, mivel a monszun semmittevsre s s vrakozsra tlte ket. Egy ilyen unalmas napon kezdett ksrletezni az jfajta jtkkal Sir Neville Chamberlain s nhny fiatal katona. A hagyomnyos jtkokra (piramis, life pool, black pool) klnbz varicikat dolgoztak ki s addig adtak jabb s jabb szn golykat a jtkhoz, amg ki nem alakult a snooker alapformja.
Az alapjtk 15 – piros, srga, zld, pink s fekete szn – golyt tartalmazott. A mai snooker vgl nhny vvel ksbb, a kk s barnaa golyk hozzadsval szletett meg.
Az akkori idk legjobb bilird jtkosa, John Roberts 1885-ben, Indiban jrva megismerkedett Chambarlain-nel s innentl mr gyorsan terjedt el az j jtk az anyaorszgban, Angliban is.
A fejlds az ta sem llt meg, s egyre tbben mr meglni is kpesek a jtkbl. rdekes adat, hogy mg 1927-ben Joe Davis (15-szrs vb bajnok) 6 angol fontot keresett vilgbajnoki cmvel, Mark Williams 2000-ben mr 240 ezer fontot zsebelt be az Embassy World Championship megnyersrt.
|